Hurrá, befőzünk

Régen létszükséglet volt, hogy ne legyen üres a kamra polc. Mindig legyen otthon liszt cukor, és néhány üveg befőtt, vagy savanyúság, és akkor mát nem halsz éhen.

Az én gyerekkoromban még nem volt minden sarkon kis bolt, nem voltak bevásárlóközpontok, ami volt, szombaton délben bezárt, és csak hétfőn nyitott ki. A tanyavilágban bizony sokszor megtörtént, hogy a nagy hótól, vagy a sok esőtől járhatatlanok voltak az utak.

Aki nem olyan szerencsés, hogy kertes házban lakik, annak is érdemes, pár üveggel eltenni a nyári ízekből. Nagyon elszomorít, amikor azt látom, hogy az új tulajdonosok kivágják a gyümölcsfákat, hogy díszkertet rakjanak a helyére, a zöldségesnél meg sír, hogy milyen drága minden. Én elhiszem, hogy ebbe a rohanó világba, nincs az embereknek idejük kertészkedni, de ha jól belegondolok, nem tart hosszabb ideig néhány sor zöldséget megkapálni, mint lenyírni egy „fél hold” füvet. Sokan rohannak a konditerembe, pedig a kertben eltöltött idő is felér vele, csak hát, azzal nem lehet, dicsekedi, ugye.

Az idei késői fagy megviselte a gyümölcsfákat is, de szerencsére azért nem fagyott el minden a fákon. A befőzéshez való gyümölcsöt, érdemes a piacról, vagy ismerős termelőtől beszerezni.  Ha belegondolunk, sok munka van a befőzéssel, meg kiadás is, de még mindig olcsóbb mintha készen vennénk. Nem utolsó sorban, amit magunk teszünk el, nincs tele mesterséges színezékkel, ízfokozóval, max egy kis tartósítót teszünk bele.

A befőzés először is azzal kezdődik, hogy előkészítjük az üvegeket, én a kiürült befőttes üvegeket, jól kimosva tiszta papírra szájával lefelé szoktam tárolni, így ha szükség van üvegekre, csak egy erős forrázással kell csírátlanítani, nem kell súrolni őket. Ha csavaros tetővel használjuk, csak sérülésmentes kupakot használjuk, ha a gumis része elszíneződött vagy van a kupakon „rozsdás” folt az ki kell dobni.

Szükség lesz még tartósítószerre, a legismertebb a szalicil, de ma már sokfajtát árulnak, kinek melyik a szimpatikus azt használja. Cukrot, a meggyhez 4-5 kiló gyümölcshöz szoktam egy kilót számolni.

A gyümölcs kiválasztása: mindig egészséges, és friss gyümölcsöt válasszunk. A meggynek, cseresznyének nem szabad, hogy ragadjon a külseje, vagy folyjék a leve. A cseresznyével vigyázni kell, mert attól hogy szép egészségesnek látszik, még lehet kukacos. A legtöbb árus számol azzal, hogy egy-két szemet megkóstol a leendő vásárló.

A gyümölcsöket átválogatjuk, három-négy soron át mossuk, bő vízzel. Ha van türelmünk, vagy magozónk kimagozzuk, nekem rendszerint félúton elfogy a türelmem, és fele magozott, fele meg maggal készül.

A meggyet és a cseresznyét többféleképpen tartósíthatjuk. Mindnek van előnye és hátránya is.

1/

A megtisztított /kimagozott/ meggyet üvegekbe töltjük, jól megrázzuk, és az üveg nyakáig töltjük. Minden üvegbe 2-3 kanál cukrot teszünk, felöntjük vízzel, és egy csipet, /késhegynyi tartósítót négy üvegre osztva/ szalicil teszünk rá, a kupakot jó erősen rászorítjuk. Egy nagy lábas aljába belehajtogatunk két konyharuhát. Régen erre a célra készítettek úgynevezett dunsztoló fát, ami két deszka keresztirányú összeillesztése volt. Erre azért van szükség, hogy a hő, ne közvetlen az üvegeket érje. Az összehajtott ruhára az edény nagyságától függően, négy-öt, de ha fér akár több üveget is tehetünk. Az üvegek fele magasságáig feltöltjük vízzel a lábast. Egy nagyobb konyharuhát bevizezünk, és letakarjuk vele az üvegeket, úgy hogy a ruha beleérjen a vízbe. Oda tesszük a gázra, kislángon, két-három órára. Ügyeljünk, hogy ne forrjon, csak gyöngyöztessük. A meggyszemek szépen meg fognak repedezni, és az alján a cukor is elolvad. Szárazdunsztba tesszük, pokrócokat, terítőket teszünk egy sima felületre, rápakoljuk a kész befőtteket, és jó vastagon betakarjuk. Minél lassabban hűl ki annál biztosabb, hogy nem fog elromlani.

2/

Egy üveget megtöltünk meggyel, felöntjük vízzel, majd egy mérőpohárba öntjük, a gyümölcsöt is lemérjük, így kb. ki tudjuk számolni, mennyi víz kell a meglévő gyümölcshöz. A kimért vizet egy nagy fazékba felforraljuk. Ízlés szerint, nálam 4-5kg meggyhez 1kg cukor megy. Amikor a víz a cukorral felforr, beleöntünk egy adag gyümölcsöt, ha újra forr, szűrőkanállal / mindig fém kanalat használjunk/ üvegekbe töltjük, hat-hét üveget így megtölthetünk, majd felöntjük a sziruppal, csipet szalicil, és rátesszük a tetőt. Ezt is szárazdunsztba tesszük.

2/1 A szirupban főzött meggyet hagyjuk kihűlni, kis műanyag dobozba, vagy nylon zacsiba betehetjük a fagyasztóba is. Kiengedve olyan lesz, mint amit üvegbe tettünk el.

3/ Tartósítószer nélkül! / Én még nem próbáltam/ a megtisztított gyümölcsökre öntjük a cukrot, jól elkeverjük, és hagyjuk pár órát pihenni. Amikor a cukor elolvad, lassútűzön felforraljuk, üvegekbe rakjuk. Amor a tetőt rácsavarjuk, egy percre fejre fordítjuk az üvegeket, és szárazdunsztba hűtjük ki.

3/1Ha a cukor elolvadt a gyümölcsön, lassútűzön felforraljuk, és hagyjuk főni, amíg kicsit sűrűsödni kezd, közbe kicsit szétnyomkodjuk a meggyszemeket. 2decis üvegekbe töltjük, pici tartósítószerrel meghintjük, szárazdunsztba tesszük. Amikor kihűl, kicsit be fog sűrűsödni.

Nagyon sok fajtája van a tartósításnak, van, aki a celofánra esküszik, és a szalicilt két fólia közé teszi, gumigyűrűvel köti le, így gyakorlatilag nem érintkezik a gyümölcs a tartósítószerrel.  Más feleslegesnek tartja a szárazdunsztot, és úgy forrón teszi a polcra a befőttet.

Én úgy gondolom a megfelelő hőkezelés mellett annyira kevés tartósítószer kell, hogy a kész, vagy félkész ételekkel, sokkal többet beviszünk a szervezetünkbe.

Amit még megemlítenék, a cukorbetegeknek sem kell lemondaniuk a befőttekről. Mi Poliszvit tablettát használtunk, nincs az mellékíze, ami a szaharinnak, jól oldódik a vízben, és nem veszít az édességéből hő hatására. De ezt mindenkinek magának kell kitapasztalni, melyik az édesítőszer, amit szívesen használ.

Kicsit hosszúra sikerült a poszt, remélem volt türelmetek végigolvasni.

Sikeres befőzést.